Szer\u00e9ny, kedves fi\u00fa volt. Nem volt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben j\u00f3k\u00e9p\u0171, viszont sokat edzett, sz\u00e1m\u00edtott neki az eg\u00e9szs\u00e9ge. Ha elengedte mag\u00e1t, akkor a humora is rendben volt, nem pr\u00f3b\u00e1lt meg k\u00e9nyszeresen vicces lenni, akkor ink\u00e1bb cs\u00f6ndben maradt.
Egy biztos: kifog\u00e1stalan \u00fariember volt, olyan csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott. Kivette a l\u00e1nyok kez\u00e9b\u0151l a csomagot, mindig el\u0151reengedte \u0151ket az ajt\u00f3n\u00e1l, kinyitotta a kocsiajt\u00f3t is. A p\u00e9nz nem vetette fel, de meg\u00e9lt valahogy, jutott sz\u00f3rakoz\u00e1sra is, alkalomadt\u00e1n.<\/p>\n
Mag\u00e1nyos volt, a l\u00e1nyokkal nem igaz\u00e1n volt szerencs\u00e9je, bar\u00e1tai sem voltak sokan, azt a keveset viszont megbecs\u00fclte.<\/p>\n
Egyszercsak megjelent valahogy a t\u00e1rsas\u00e1gban, amely nem dobta ki mag\u00e1b\u00f3l, \u0151 pedig sz\u00e9pen lassan beilleszkedett. Hamarosan minden este vel\u00fck volt \u00e9s l\u00e1tszott rajta, hogy j\u00f3l \u00e9rzi mag\u00e1t. Elkezdte a csapat k\u00f6z\u00f6s hobbij\u00e1t gyakorolni \u00e9s \u00fcgyesnek bizonyult benne. Azt a zen\u00e9t is hallgatta, amit a t\u00f6bbiek \u00e9s \u00e9let\u00e9ben el\u0151sz\u00f6r el-elengedte mag\u00e1t, m\u00f3dj\u00e1val, de ivott \u00e9s sz\u00edvott \u0151 is.<\/p>\n
Azt\u00e1n elj\u00f6tt az alkalom, megismerkedett egy l\u00e1nnyall. Minden f\u00e9lelm\u00e9t \u00e9s g\u00f6rcs\u00e9t legy\u0151zve udvarolni kezdett, aminek v\u00e9g\u00fcl meglett az eredm\u00e9nye, a l\u00e1ny odaadta mag\u00e1t neki. A fi\u00fa elmondhatatlanul boldog volt, hiszen \u00fagy \u00e9rezte, s\u00ednen van az \u00e9lete. Voltak bar\u00e1tai, volt sz\u00f3rakoz\u00e1sa, n\u0151je, sz\u00f3val v\u00e9gre \u00e9lt. <\/p>\n
Ragaszkod\u00f3 t\u00edpus volt, mint mindenki, akinek nehezen megy ez az \u00fcgy, hiszen nemcsak a m\u00e1sikat \u00e9rt\u00e9kelte, hanem ott volt a saj\u00e1t hatalmas er\u0151fesz\u00edt\u00e9se is. A l\u00e1ny ritk\u00e1n t\u0171nt fel \u00e9s az sem keltett gyan\u00fat, hogy a fi\u00fa minden utal\u00e1s\u00e1ra \u00e9s szav\u00e1ra, amely arr\u00f3l sz\u00f3lt, hogy szereti \u0151t, nem v\u00e1laszolt, csak mormogott valamit. Csinos l\u00e1ny volt, kicsit kih\u00edv\u00f3, szerette, ha udvarolnak neki \u00e9s szeretett sz\u00f3rakozni is, de teljesen m\u00e1s vil\u00e1gb\u00f3l sz\u00e1rmazott, mint a fi\u00fa, nem azt a zen\u00e9t szerette \u00e9s nem ugyanazok voltak a bar\u00e1tai.<\/p>\n
Nem voltak t\u00fal r\u00e9gen egy\u00fctt, tal\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3napja, amikor elj\u00f6tt a ny\u00e1r \u00e9s a l\u00e1ny \u00fagy \u00e9rezte, hogy mennie kell. A fi\u00fat sokk\u00e9nt \u00e9rte a h\u00edr, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen, hogy a l\u00e1ny nem igaz\u00e1n kertelt, megmondta neki, hogy sosem szerette igaz\u00e1n, az el\u0151z\u0151 pasija ut\u00e1n kellett valaki, aki kicsit a tenyer\u00e9n hordozza. Azt gondolta, hogy \u00edgy jobb lesz, hogy \u0151szinte, majd a fi\u00fa megut\u00e1lja \u00e9s keres valaki m\u00e1st.<\/p>\n
Egy j\u00faliusi est\u00e9n a l\u00e1ny csendben s\u00e9t\u00e1lt hazafel\u00e9 a kertv\u00e1rosban, ahol a sz\u00fcleivel lakott. A cip\u0151je kopog\u00e1sa visszhangzott az utc\u00e1n, sehol nem volt egy l\u00e9lek sem. Bizonytalan k\u00e9zzel nyitotta ki a kaput, a sok kokt\u00e9l megtette a hat\u00e1s\u00e1t. Nemcsak a kokt\u00e9lok, persze, hanem a megadott telefonsz\u00e1m a borost\u00e1s pasasnak, akivel megismerkedett. A fick\u00f3 sz\u00f3rakoztat\u00f3 volt, vicceseket mondott, fizette az ital\u00e1t. A l\u00e1nynak impon\u00e1lt, hogy j\u00f3l\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt volt, b\u00e1r akinek igaz\u00e1n j\u00f3 \u00edzl\u00e9se van, \u00e9szrevette volna, hogy a fick\u00f3 csak egy a tipikus feh\u00e9r lennadr\u00e1gos, kocsikulcsp\u00f6rget\u0151s alakok k\u00f6z\u00fcl. Csupa felsz\u00edn, semmi m\u00e9lys\u00e9g.<\/p>\n
A l\u00e1nynak siker\u00fclt v\u00e9gre kinyitnia a kertkaput \u00e9s megindult az ajt\u00f3 fel\u00e9. Valami egyszer csak arra k\u00e9nyszer\u00edtette, hogy visszaforduljon. Az ajt\u00f3 feletti l\u00e1mpa \u00e9pp el\u00e9g f\u00e9nyt adott, hogy a kertet nagyj\u00e1b\u00f3l bevil\u00e1g\u00edtsa.<\/p>\n
A kertben volt egy gesztenyefa.<\/p>\n
Annyi f\u00e9ny volt, hogy a l\u00e1ny m\u00e9g ittasan is \u00e9szrevegye a nagy, s\u00f6t\u00e9t foltot az \u00e1gak k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n
A fi\u00fa m\u00e1r nem \u00e9lt.<\/p>\n
<\/p>\n
(a szerz\u0151 megjegyz\u00e9se: a t\u00f6rt\u00e9net nagy r\u00e9sze sajnos igaz)<\/em><\/small><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Szer\u00e9ny, kedves fi\u00fa volt. Nem volt k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebben j\u00f3k\u00e9p\u0171, viszont sokat edzett, sz\u00e1m\u00edtott neki az eg\u00e9szs\u00e9ge. Ha elengedte mag\u00e1t, akkor a humora is rendben volt, nem pr\u00f3b\u00e1lt meg k\u00e9nyszeresen vicces lenni, akkor ink\u00e1bb cs\u00f6ndben maradt.Egy biztos: kifog\u00e1stalan \u00fariember volt, olyan csal\u00e1db\u00f3l sz\u00e1rmazott. Kivette a l\u00e1nyok kez\u00e9b\u0151l a csomagot, mindig el\u0151reengedte \u0151ket az ajt\u00f3n\u00e1l, kinyitotta a kocsiajt\u00f3t … <\/p>\n